Fertőző betegségek – agy és gerincvelő

Az agyat és gerincvelőt érintő fertőzések típusai

•    Baktérium okozta agyhártyagyulladás (meningitisz)
•    Krónikus meningitisz
•    Vírusfertőzések, agyvelőgyulladás (enkefalitisz)
•    Agytályog

Bakteriális meningitisz

A baktériumok okozta agyhártyagyulladást jól körülhatárolhatóan három kórokozó kelti: a Haemophilus influenzae, a Neisseria meningitidis és a Streptococcus pneumoniae. Ezek amúgy szokványos, környezeti baktériumok, sőt légzőrendszerünkben is előfordulnak, nyugvó állapotban. Néha ismeretlen okból megfertőzik az agyat, ilyenkor alakulhat ki agyhártyagyulladás, vagy esetleg fejsérülést, immunrendszeri zavart követően.

Van-e fokozott veszélynek kitett népesség? Természetesen van, pl. az alkoholisták, az immunrendszer gyengébb állapotai: lépirtás után, krónikus fülészeti fertőzések esetén, az ún. sarlósejtes vérszegénységben, vagy a Pneumococcus okozta tüdőgyulladásban.

Jellemző, hogy a legkisebbeket – egyben a legvédtelenebbeket támadja leginkább a kór: 0-2 év között a leggyakoribb. Felnőttek esetén főleg akkor lép fel, ha valamilyen kockázati tényező áll fenn (ld. fentebb).

Tünetek és diagnózis

Sok esetben légúti fertőzés után alakul ki, korai tünetei a láz, fejfájás, tarkómerevség, torokfájás, hányás. A veszély fokozott, mert az állapot 24 órán belül súlyossá válik!

Ingerlékenység, zavartság, aluszékonyság alakul ki. Az állapot – gyors, és időben történő orvosi beavatkozás nélkül – kómához, és halálhoz vezethet. Okozhat még agyduzzanatot, stroke-hoz hasonló tüneteket, esetleg görcsrohamokat.

1 éves kor alatt nem jellemző a tarkókötöttség, inkább a táplálási problémák, láz, hányás, ingerlékenység, a kutacsok “elődomborodása” a fejen.

Az orvosi diagnózis igen gyors kell legyen, két éves korig:
•    a megmagyarázhatatlan láz
•    ingerlékenység
•    szokatlan aluszékonyság
•    az étel visszautasítása, hányás
•    tarkókötöttség (1 év felett)
•    görcsrohamok kialakulása
azonnali antibiotikum kezelést indokol, még a vizsgálati eredmények megérkezése előtt.
 
Ha fennáll a meningitisz gyanúja gyors orvosi döntés szükséges, hogy az ok bakteriális, vírusos, esetleg gombás, vagy “mérgezés”, tehát valamely vegyület hatása lehet.

Hatékony (ám invazív és fájdalmas) módszer erre a gerinccsapolás, a lumbálpunkció. Az agy-gerincvelői folyadékból vett mintában mikroszkóp alatt felkereshetőek a baktériumok, és egyéb jellemzőkből is lehet következtetni a kórokozókra. Emellett tenyésztés is végezhető.

Bakteriális agyhártyagyulladás: a kezelés lehetőségei

Csak és kizárólag kórházi körülmények között: azonnali intravénásan (i.v.) adott antibiotikumokkal. Nem ritka a kombinációs antibiotikum-kezelés, a legvalószínűbbnek tartott kórokozókra. I.v. szteroid adása is lehetséges: a gyulladás csökkentésére. Fontos a tünetek (láz, hányás, izzadás) miatti folyadékpótlás. A Neisseria emellett vérnyomásesést is okozhat.

Az időben megkezdett kezelés mellett a halálozás aránya kb. 10%, sajnos ez sem alacsony. Ha a diagnózis késői, a halálozás, vagy a maradandó szövődmények (főként kisgyermek- vagy időskorban) esélye jóval magasabb.

Megelőzhető a bakteriális agyhártyagyulladás?

Ami megelőzhető, a Neisseria okozta agyhártyagyulladás, erre létezik védőoltás.
Kiknek érdemes adni?
•    Zárt közösségek, ahol fokozott a járványveszély
•    Családtagok, eü. szakszemélyzet

Gyermekek számára előírás a Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyaggal történő védőoltás (2-3-4 és 18 hónapos korban).

Szerző: Dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz

Felhasznált linkek:

http://www.egeszsegkalauz.hu/gyerekbetegsegek/gyermekkori-lazas-allapot-mit-tegyen-a-szulo-107904.html

http://www.egeszsegkalauz.hu/diagnosztika/

http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/gyogyszer/act-hib