A pollenallergia

A pollenallergia egyre súlyosabb, egészséget veszélyeztető tényezővé vált hazánkban. Az ebben szenvedő betegek száma becslések szerint eléri a kétmilliót, (a gyakran ebből kialakuló, sokkal veszélyesebb asztmában szenvedők száma 90 000-re tehető, és ha nem veszi kezdetét egy hatékony megelőző program, úgy kb. tizenöt év múlva minden második magyar állampolgár allergiás betegségben fog szenvedni. Az ezzel együtt járó kiadások jelenleg évi 1,5-2,0 milliárd forintra és ebben csak a gyógyszerek ára van bent, nem tartalmazza az elmaradt turistautakat, a kellemetlenségeket amelyek a tünetekkel járnak.

Az allergia a szervezet védekező rendszerének (immunrendszer) kóros túlműködése. A betegség lényege, hogy az embert körülvevő „szokványos” anyagokkal szemben is „támadásba” indul a szervezet immunrendszere. A megbetegedést több tényező, illetve ezeknek a tényezőknek az összegződése váltja ki. Ezek lehetnek: az allergiára való hajlam öröklődése, táplálkozás, kemizáció, gyógyszerek, műanyagok, a szennyezett levegő, illetve a helytelen életmód, a beteg psychés állapota. A különböző anyagokkal szembeni érzékenység kialakulásához idő kell (szenzibillizálódás). Az allergiát kiváltó tényezővel – az allergénnel való első találkozás – általában nem vált ki tüneteket, ezek csak ismételt találkozáskor jelentkeznek. Kezdetben a szervezet általában csak egyféle allergénre válik érzékennyé (monoallergia) majd mind több anyaggal szemben jelentkezik a kóros immunválasz a poliallergia. Az allergiát kiváltó anyagok közé tartoznak a különféle virágporok is, amelyek közül az egyik legagresszívebb hatású a parlagfű pollenje. Természetesen pollen hatását fokozhatják egyéb tényezők, mint pl: levegőszennyeződés.

Ebből adódóan a megbetegedés leghatásosabb megelőzési módja, illetve a betegség súlyosságának csökkentési lehetősége az allergiát okozó növényállomány elterjedésének visszaszorítása

Tünetek
A tünetek igen sokfélék lehetnek. A bőrön megjelenhetnek csalánkiütések, vagy sömör valamilyen allergénnel való érintkezés után.
Ha a szem kötőhártyája érzékeny, ott kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, ami szemviszketéssel és könnyezéssel jár. Az orrnyálkahártya túlérzékenysége pedig tüsszögéssel, orrfolyással, viszketéssel járó szénanátha.
A legsúlyosabb megnyilvánulása az allergiának a légutakban a nagy- és kishörgők túlérzékenysége, amely tartósan fennálló, időnként igen súlyos állapotot jelentő betegséget, az asztmát váltja ki.

Mire vagyok allergiás?
Ha valamielyen pollenre… allergiás valaki,a tavaszi, nyári időszakban tapasztalhatja magán a már felsorolt tűneteket. Higgye el észre fogja venni! Tanácsos orvoshoz fordulni, hiszen ha nem kezeljük az allergia rosszabbodhat, esetleg asztmát is kialakíthat. Ha „kortörténetünk” (mikor jelentkeznek a tűnetek, mikor a legrosszabb, felmenőim között van-e allergiás..) nem nyúj telégségs információt az orvosnak, hogy megállapítsa az allergia típusát, a bőrpróba vagy a RAST teszt segíthet az azonosításban.

Gyógyítható-e a dolog?
Az allergiára való hajlam öröklésekor nem lehet megakadályozni a kialakuló allergiát. Az allergiás reakció csak akkor fejlődik ki, ha a test kapcsolatba kerül az illető allergénnel. A túlérzékenységi reakció akkor kerülhető el a legsikeresebben, ha elkerülik az allergénnel való találkozást is. Teljességében lehetetlen az izolálás, ha az allergén belélegzése váltja ki a reakciót, mint pl. a lakáspor, vagy egy adott szezonban virágzó növény pollenje. Ha az allergén valakinél enyhe ill. közepes erősségű tünetegyüttest vált ki, a baj könnyen kezelhető antihisztaminokkal vagy más gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel. Az allergia bizonyos formáira a doktor immunterápiát írhat elő. A kezelés injekciók sorozatából áll, egy hónapon át az allergén kivonatát kell felszedni növekvő dózisokban. A kezelés célja, hogy a test ellenálló képességét annyira megnöveljék, hogy csak a legenyhébb allergiás reakció jöjjön létre az allergénnel való találkozáskor.

Kevésbé szélsőséges esetekben elég a tüneti kezelés alkalmazása is: szemcsepp, orrspray, kalciumtabletta.

Ha a tüneteket elviselhetetlennek érezzük rendszeres gyógyszerszedéssel (zyrtek, claritine..) szedésével kiegészíthető a tüneti kezelés. Vigyázzunk, mert az sajna nem segít, ha rosszabb napjainkon be-bekapunk egy-egy tablettát, a gyógyszerszedést időben el kell kezdeni. Még tavasszal, az allergiát okozó növény megjelenése előtt.

Néhány tanács
o a füvekre allergiás peches ember ne napozzon, ne kertészkedjen frissen vágott fűben.
o esténként, ha lehet naponta, mosson hajat
o szeles, száraz időben ne menjen kirándulni virággal borított rétre, erdőbe.
o az allergén növény csúcsvirágzása idején többet tartózkodjon zárt helyen, ne aludjon nyitott ablaknál.
o a legjobb, ha ebben az időszakban elutazik a tenger mellé. Nyaralásnak sem utolsó!
o gépkocsiban csak felhúzott ablakkal, és inkább éjjel utazzon
o pollenszezonban ne szellőztesse ágyneműjét a szabadban
o orrjáratait naponta mossa át a tenyeréből felszívott vízzel
o kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápolószereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák (ez adott esetben lehet a kamilla, csalán is, melyek bár nem kifejezett allergének, rokonfajaik azok!)
o hasonló a helyzet a vegyesméz, propolisz fogyasztásával is!

A legkártékonyabb allergizáló gyomnövény a parlagfű (Ambrosia elatior), amely becslések szerint 260-300 ezer hektáron burjánzik hazánkban (egy hektáron 1-2 millió parlagfű lehet, egy parlagfű 8 milliárd pollent bocsát ki, és ha egy köbméter levegőben 30-50 pollen van, az kiválthatja az allergiás tüneteket, a pollen 50-100 km-re elszáll). Ezzel Európa legszennyezettebb területe Magyarország

A parlagfű
A hazánkban tenyésző 250 000 féle virágzó növény közül 250 fajta gyom pollenje okozhatnak allergiát.
Európába az 1800-as évekbe hurcolták be, hazánkban a század elején regisztrálták először. Agresszíven terjed. Július elejétől a fagyok beálltáig virágzik. Irtani csak a virágzás előtt szabad, leghatásosabb a tavaszi megjelenésétől kezdve gyomlálással. Mezőgazdasági és lakott területeken egyaránt megtelepszik, de nemcsak a termőterületén veszélyes, mivel a szél a virágporát akár száz kilométeres távolságra is eljuttatja.

Részben találó, részben megtévesztő a növény neve; a parlagfű többnyire valóban a gondozatlanul, parlagon hagyott területeken üti fel a fejét: frissen feltört, még rendezetlen építési területen, időlegesen megművelt, majd elhanyagolt kertekben, a kertek sarkaiban, elhanyagolt mezőgazdasági területeken, kaszálatlan árokpartokon, raktárterületeken, vasúti töltéseken, rosszul gondozott parkokban, utak szélén található. Igénytelenségére, alkalmazkodóképességére jellemző, hogy még a járdák repedéseiben is meg tud telepedni.
A parlagfű – felálló szárú, – 0,2-1,5 méter magas, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes növény. Elágazó szárából oldalhajtások nyúlnak ki, az oldalhajtások csúcsán találhatóak a porzós virágok; egy virágzatban 15-35 halványsárga virág van, a lecsüngő virágok apró csészékhez hasonlítanak.

Világoszöld, puha, erősen tagolt, összetett levélzetű, egynyári növény. Szára rányomottan szőrös, tompán négyélű. életmódjára jellemző, hogy télen a magvak nyugalomban vannak, semmilyen körülmények között nem csíráznak; majd, amikor a napi középhőmérséklet eléri a 10 °C-ot, csírázásukat megkezdik. Március végétől indul meg a kelés, áprilisban-májusban pedig már tömegesen jelennek meg a fiatal, négyleveles növénykék. A kikelő növények általában a felső, 2-2,5 cm-es talajrétegből bújnak elő.

Virágzásuk július eleje-közepe körül kezdődik és folyamatos a korai fagyok beálltáig. Egyetlen virágban 8 milliárd virágpor (pollen) termelődik; tudnivaló, hogy már 30-40 pollen/m3 levegő elegendő az allergiás reakció kiváltásához. A termés érése virágzással együtt folyamatos. Az egyes növények átlagosan 3000-4000 csíraképes magot érlelnek, de mértek már 60 000 darabos egyedi maghozamot is! Az egyedek termésük beérése után elpusztulnak.

A mélyebb rétegekbe került, beszántott magvak csírázóképességüket akár 30-40 évig is megőrzik, s ha ismét a talajfelszín közelébe kerülnek, a friss magvakkal azonos eréllyel csíráznak.

Forrás: www.harmonet.hu